1889-ben mélyítették a Borbála aknát. Mélysége 268 m volt. Légaknaként is működött [németül: Wetterschacht]. Brennbergi tájszólásban a mai napig „Weidaschocht”=[veídesoht] néven említjük a Borbála telepet, ahol az akna volt egykor. 1920-ban Rausch József, brennbergi aknász készített egy Borbála szobrot, melyet az akna bejárata mellé helyeztek. A bányászok a munka megkezdése előtt mindig megálltak előtte és keresztet vetettek, abban bízva, hogy újra épségben visszatérhessenek a családjaikhoz. A bánya bezárásakor két asszony, Lexel Károlyné és Resnicek Józsefné betették egy talicskába a szobrot és levitték a templomba. Így mentették meg a Borbála akna szobrát, melyet ma is láthatunk a Szent Borbála templomban, egy mellékoltáron.

Földrajzi koordináták:

47°39’11.122″N 16°29’11.611″E

A brennbergi bányászat történelmében egyedülálló módon történt e helyen a széntermelés. Az aknatorony mellett állt egy malomkerékhez hasonlító nagy fadob, melyet 2-2 erős nő működtetett. Miközben hajtották, egy vaslánc feltekeredett a dobra. A lánc pedig húzta fel az aknából a liftet, melyben a szénnel megrakott facsille volt. Ezt az emléket Rieger János, brennbergi bányásznak köszönhetjük, aki egykor elmesélte a történetét Becher Nándor helytörténésznek.

Földrajzi koordináták:

47°38’33.397″N 16°29’21.908″E

1886-ban mélyítették 380 méter mélységig. 1903-ban átadták a brennbergi bányaigazgatóságnak. Ettől kezdve indult be a rendszeres szénbányászat, mely egészen 1930-ig folyt. Utána csak légaknának használták. A Vasfüggöny elkészülte után az Ilona akna gazdátlan maradt. 1952-ben, amikor a brennbergi bányaüzem leállt, az aknák szállítótornyait lebontották. Az a hír járta, hogy az Ilona-aknának ugyanez lesz a sorsa. Közben egy bécsi vállalkozó megvette a bányát azzal a céllal, hogy emlékművé alakítja át. Az aknalejáratot feltölttette, a téglából falazott aknatornyot felújíttatta és új bejárati ajtóval látta el.

Földrajzi koordináták:

47°38’57.370″N 16°28’45.934″E

A Sopron aknát 1884-ben mélyítették a Hermesi út mellett. 320 m mély volt és 1920. június 5-ig működött. Ezen a napon az aknatorony elkezdett süllyedni, majd egyik pillanatról a másikra elnyelte a föld. Mivel a bányászok a katasztrófa előjeleit jól tudták értelmezni, időben leállították a közlekedést. Az aknában tartózkodó bányászok épségben fel tudtak jönni a Borbála aknán keresztül. Emberi áldozatot nem követelt a baleset, de mivel a Sopron akna volt az egyik legjobban termelő akna ebben az időben, súlyos anyagi válságba került a bánya.

Földrajzi koordináták:

47°39’33.890″N 16°29’7.247″E

Brennberg legmagasabb pontja, az 557 méteres Magas-bérc közelében 1939 és 1941 között mélyítették le a bányaüzem utolsó aknáját. 630 méteres mélységével nemcsak Brennberg, hanem egyben Magyarország legmélyebb aknája is volt. Amikor a bányaüzem leállt, az akna tornyát és gazdasági épületeit lebontották. Az akna lejáratát 1952. szeptember 24-én, este 20 órakor Nagy János aknász, 12 vájár segítségével lezárta. 1999-ben feltöltötték törmelékkel és földdel, majd 2000. június 20-án, ünnepélyes keretek között a feltöltött aknalejárat helyén egy fából faragott emlékművet helyeztek el, mely emléket állít a brennbergi szénbányászat 200 éves múltjának.

Földrajzi koordináták:

47°39’20.132″N 16°27’23.136″E

1927. augusztus 16-án kezdték el az Új-Hermes aknát mélyíteni és 1929. február 12-én elérték az előirányzott 380 m mélységet. 1950. január 17-én elkezdték az aknát újabb 40 méterrel mélyíteni, mert egy újabb szénlencsére bukkantak. Ekkor az aknát ki is falazták téglával és idomkővel. 1951. június 1-jén készül el a munka. Amikor a brennbergi szénbányát leállították, az Új-Hermes akna is áldozatul esett. Kardosi József aknász 12 vájárral 1952. szeptember 24-én este 20 órakor lezárta az aknát. Az aknalejáratot egy 50 cm-es vasbeton lappal zárták el, majd 1997-ben törmelékkel és földdel feltöltötték. A feltöltött aknalejárat helyére egy emlékkövet állítottak.

Földrajzi koordináták:

47°39’10.424″N 16°28’23.648″E

Sopron város 1756-ban szerzett tudomást a szénelőfordulásról és a szén használatáról. Ettől kezdve vált közismertté a „soproni” szén és ezzel megkezdődött hazánkban a szénbányászat. Három évvel később, 1759-ben már szakszerű bányaüzem működött Brennbergben. Bayer István, Vas vármegyei bányász a város megbízásából kutatott szén után. Kutatásához három tárót vágott a hegy oldalában, ahonnan 1-2 munkással dolgozva, két hónap alatt 824 bécsi mázsa szenet termelt ki. A hely közelében a mai napig is hamar szénre lehet bukkanni közel a felszín alatt.

Földrajzi koordináták:

47°38’59.968″N, 16°29’50.678″E

1889-ben mélyítették a Borbála aknát. Mélysége 268 m volt. Légaknaként is működött [németül: Wetterschacht]. Brennbergi tájszólásban a mai napig „Weidaschocht”=[veídesoht] néven említjük a Borbála telepet, ahol az akna volt egykor. 1920-ban Rausch József, brennbergi aknász készített egy Borbála szobrot, melyet az akna bejárata mellé helyeztek. A bányászok a munka megkezdése előtt mindig megálltak előtte és keresztet vetettek, abban bízva, hogy újra épségben visszatérhessenek a családjaikhoz. A bánya bezárásakor két asszony, Lexel Károlyné és Resnicek Józsefné betették egy talicskába a szobrot és levitték a templomba. Így mentették meg a Borbála akna szobrát, melyet ma is láthatunk a Szent Borbála templomban, egy mellékoltáron.

Földrajzi koordináták:

47°39’11.122″N 16°29’11.611″E

A Kuruckereszt telepen 1820 körül mélyített Rudolf akna 31 m mély volt. Itt helyezték üzembe az ország első bányaszállításra használt gőzgépét 1840-ben. A 12 lóerős gépnek a telep közepén egy gépházat emeltek, mely ma is áll. Később benne kapott helyet a Brennbergi Bányászmúzeum, mely reméljük hamarosan újra megnyitja kapuit az érdeklődők előtt!

Földrajzi koordináták:

47°39’3.144″N, 16°29’48.173″E

A brennbergi bányászat történelmében egyedülálló módon történt e helyen a széntermelés. Az aknatorony mellett állt egy malomkerékhez hasonlító nagy fadob, melyet 2-2 erős nő működtetett. Miközben hajtották, egy vaslánc feltekeredett a dobra. A lánc pedig húzta fel az aknából a liftet, melyben a szénnel megrakott facsille volt. Ezt az emléket Rieger János, brennbergi bányásznak köszönhetjük, aki egykor elmesélte a történetét Becher Nándor helytörténésznek.

Földrajzi koordináták:

47°38’33.397″N 16°29’21.908″E

1886-ban mélyítették 380 méter mélységig. 1903-ban átadták a brennbergi bányaigazgatóságnak. Ettől kezdve indult be a rendszeres szénbányászat, mely egészen 1930-ig folyt. Utána csak légaknának használták. A Vasfüggöny elkészülte után az Ilona akna gazdátlan maradt. 1952-ben, amikor a brennbergi bányaüzem leállt, az aknák szállítótornyait lebontották. Az a hír járta, hogy az Ilona-aknának ugyanez lesz a sorsa. Közben egy bécsi vállalkozó megvette a bányát azzal a céllal, hogy emlékművé alakítja át. Az aknalejáratot feltölttette, a téglából falazott aknatornyot felújíttatta, a szállítótornyot pedig új bejárati ajtóval látta el.

Földrajzi koordináták:

47°38’57.370″N 16°28’45.934″E

A Sopron aknát 1884-ben mélyítették a Hermesi út mellett. 320 m mély volt és 1920. június 5-ig működött. Ezen a napon az aknatorony elkezdett süllyedni, majd egyik pillanatról a másikra elnyelte a föld. Mivel a bányászok a katasztrófa előjeleit jól tudták értelmezni, időben leállították a közlekedést. Az aknában tartózkodó bányászok épségben fel tudtak jönni a Borbála aknán keresztül. Emberi áldozatot nem követelt a baleset, de mivel a Sopron akna volt az egyik legjobban termelő akna ebben az időben, súlyos anyagi válságba került a bánya.

Földrajzi koordináták:

47°39’33.890″N 16°29’7.247″E

Brennberg legmagasabb pontja, az 557 méteres Magas-bérc közelében 1939 és 1941 között mélyítették le a bányaüzem utolsó aknáját. 630 méteres mélységével nemcsak Brennberg, hanem egyben Magyarország legmélyebb aknája is volt. Amikor a bányaüzem leállt, az akna tornyát és gazdasági épületeit lebontották. Az akna lejáratát 1952. szeptember 24-én, este 20 órakor Nagy János aknász, 12 vájár segítségével lezárta. 1999-ben feltöltötték törmelékkel és földdel, majd 2000. június 20-án, ünnepélyes keretek között a feltöltött aknalejárat helyén egy fából faragott emlékművet helyeztek el, mely emléket állít a brennbergi szénbányászat 200 éves múltjának.

Földrajzi koordináták:

47°39’20.132″N 16°27’23.136″E

1920-ban a Sopron akna katasztrófája után a brennbergi bánya súlyos válságba került. Ám még ugyanebben az évben két idős vájár jelentkezett a bányaigazgatóságon, ahol arról számoltak be, hogy egy új széntelepet fedeztek fel. Ez lett később a Jóremény akna. Ezzel Brennbergbányán megszűnt a válság, a két vájárt pedig a brennbergi bányászat megmentőjeként tisztelték. Zeltner Pétert főaknásszá, Pauschitz Józsefet aknásszá léptették elő. Elismerésképpen a bányaigazgatóság Zeltner Pétert még vadőrként is foglalkoztatta.

Földrajzi koordináták:

47°38’55.431″N, 16°30’18.639″E

1927. augusztus 16-án kezdték el az Új-Hermes aknát mélyíteni és 1929. február 12-én elérték az előirányzott 380 m mélységet. 1950. január 17-én elkezdték az aknát újabb 40 méterrel mélyíteni, mert egy újabb szénlencsére bukkantak. Ekkor az aknát ki is falazták téglával és idomkővel. 1951. június 1-jén készül el a munka. Amikor a brennbergi szénbányát leállították, az Új-Hermes akna is áldozatul esett. Kardosi József aknász 12 vájárral 1952. szeptember 24-én este 20 órakor lezárta az aknát. Az aknalejáratot egy 50 cm-es vasbeton lappal zárták el, majd 1997-ben törmelékkel és földdel feltöltötték. A feltöltött aknalejárat helyére egy emlékkövet állítottak.

Földrajzi koordináták:

47°39’10.424″N 16°28’23.648″E