Fassl-kereszt

Josef Fassl, osztrák csendőr halálára emlékeztet a fán függő kereszt. Az osztrák Arbeiter-Zeitung lap 1949. szeptember 27-ei keddi számában közölte, hogy a magyar határon egy osztrák csendőr meghalt, egy másik osztrák állampolgár pedig súlyosan megsérült. Az osztrák belügyi szervek vizsgálata szerint a kritikus időpontban, az incidens idején, a magyar határon, a szögesdrótnál felrobbant egy akna. A határ magyar oldaláról 34 lövést adtak le. Az egyik lövedék halálra sebezte Josef Fasslt. A gyilkosa mind a mai napig rejtve maradt.

Földrajzi koordináták:

47°39’5.400″N 16°28’13.246″E

Fekete-kereszt

A 18. század kezdetén Szikra (Sieggraben) községben szegény földműves családok éltek. A családapák mellékmunkát is vállaltak, hogy a család megélhetését biztosítani tudják. Így a községből ketten nyírfavesszőből kötött seprű készítésével és eladásával foglalkozott. A két barát a mai Asztaltő környékéről szerezte be a szükséges nyírfavesszőt, amit otthon a család segítségével dolgoztak fel. Egyik alkalommal egy nagy köteg vesszővel indultak az erdőből hazafelé. Mikor elfáradtak, egy nagy bükkfa alatt megálltak, lerakták batyujukat, hogy megpihenjenek. Ekkor meglátta az egyik férfi, hogy a bükkfán egy kis vaskereszt van. A férfi odament a fához, meghajolt és keresztet vetett. Ekkor barátja odaszólt neki: „Azt hiszed, most könnyebb lesz a batyud súlya?” Pihenésük befejeztével a batyut a hátukra rakták és elindultak hazafelé. Pár hónap múlva a földműves, aki nem vetett keresztet, megbetegedett, hosszadalmas és fájdalmas betegség lett úrrá rajta. Amikor aztán meggyógyult, vett egy nagy fakeresztet, amit fehér olajfestékkel lemázolt. Kiment az erdőbe és arra a bükkfára szegelte, melyen a régi kis vaskereszt is volt. A szép fehér fakereszt másnapra fekete lett és leesett a fáról. Úgy hitték, az Isten nem bocsátott meg a hitetlennek. A község lakói ettől kezdve ezt a helyet Fekete-keresztnek nevezték és úgy ismerik a környékbeli községek lakói is mind a mai napig.

Földrajzi koordináták:

47°38’51.293″N 16°25’50.569″E

Johann Leodolter-emlékkereszt

Johann Leodolter 1889. május 5-én született a Mariazelltől 20 km-re lévő Frein an der Mürz falucskában és 1945. április 1-jén, Brennberg szovjet megszállásának napján esett el. Viszonylag magas életkorából arra következtethetünk, hogy valószínűleg a Volkssturmban szolgált. Hősi halálának helyét családja emlékkereszttel jelölte meg. 1945-ben a közeli temetőben hantolták el, ahonnan a családja később exhumáltatta, és földi maradványait szülőfalujába hazaszállíttatta.

Földrajzi koordináták:

47°39’33.266″N 16°30’2.472″E

Kuruc-kereszt

Brennbergbánya a Rákóczi-szabadságharc idején színhelye volt egy kisebb összecsapásnak a kurucok és a labancok között. Azaz, hogy csak a helye, mivel ekkor településről még nem beszélhetünk. A szájhagyomány szerint az összecsapás után három sírhalom maradt az erdőben. Idős brennbergi lakosok elmondása szerint az erdőben a volt kuruc őrháznak a helyét is ismerték. A harcot az is bizonyítja, hogy 1847-ben az akkori bányaigazgatóság egy fakeresztet állított fel az erdő szélén a harc helyén a kuruc katonák emlékére, amit azóta többször fel is újítottak.

Földrajzi koordináták:

47°38’58.026″N, 16°29’49.067″E

Lakner-kereszt

1997. szeptember 20-án a 22 éves Lakner Balázst fakitermelés közben maga alá temette a felborult munkagépe. Emlékkeresztje a Hidegvíz-völgyi műút mellett található.

Földrajzi koordináták:

47°40’23.494″N, 16°27’55.948″E

Nyírfa-kereszt

Az egyszerű fakeresztet állítólag a vasfüggönyön, pontosabban az 1965 és 1989 között működött S100-as elektromos jelzőrendszeren sikeresen átjutók állították az „éles” határ közelében hálából a Jóistennek, egy akkor még kicsi nyírfára. A fa azóta megnőtt, így került a kereszt a mai magasságba.

Földrajzi koordináták:

47°38’52.676″N, 16°30’46.600″E

Wohlmuth-kereszt

Az ezredfordulón felállított kereszt Wohlmuth Ferencnek, az 1855-ben Sopronnyéken született plébánosnak állít emléket. A Komárom-Esztergom megyei Császár településen 1919-ben hazánk egyik legsötétebb korszakában, a Tanácsköztársaság idején a vörösterrornak esett áldozatául.

Földrajzi koordináták:

47°38’18.466″N 16°30’36.234″E

Zeilinger-kereszt

Ezen a helyen 2017. október 8-án egy Pupping településéről származó vadász, Dr. Josef Zeilinger tragikus balesetben vesztette életét.  A ma is ott álló magaslesre akart felmászni a társa után, de megbotlott. Ebben a pillanatban elsült a fegyvere, mely halálosan megsebesítette.

Földrajzi koordináták:

47°38’30.529″N 16°28’58.218″E

Bartokos Alfréd emlékhely

Bartokos Alfréd 1947. március 19-én született és 2020 tavaszán hunyt el. A soproni turista élet régi tagja volt. Fiatalon tájfutóként kezdte Sopron és az ország erdeiben, hegyeiben. A tájfutás abbahagyásával a gyalogos túrázás szerelmese lett. Először a BM Sport Egyesületében megszervezte a túraszakosztályt. Sok autóbuszos és gyalogos kirándulást szervezett. Az idők folyamán, ahogy a körülmények változtak, az egyesület megszűnésekor a kilencvenes években csatlakozott a Lővér Természetbarát Egyesülethez, s ott folytatta a túraszervezési feladatokat. Az MTSZ részéről több elismerést kapott, véleményét, szakmai tudását mindig figyelembe vették. Túravezető vizsgabiztosként ténykedett. 2006-tól 2016-ig a Sopron Városi Szabadidősport Szövetség Természetjáró Szakbizottság Elnökeként sokat tett a Sopron környéki erdők turista útjelzéseinek folyamatos karbantartásáért és irányította az azokkal kapcsolatos munkákat. Több tanfolyamot szervezett és tartott a jövő túravezetői és jelzésfestői részére. Emlékhelyét 2020-ban avatták fel a Tolvaj-árokban.

Földrajzi koordináták:

47°40’27.551″N 16°31’25.037″E

Firbás Oszkár emlékköve

Ezt az emlékkövet 2020. július 11-én avatták a Fehér Dániel-forrás mellett, Dr. Firbás Oszkár erdőmérnök-tanár emlékére. Dr. Firbás Oszkár 2017. október 31-én, életének 95 évében hunyt el. Tanítványai akkor határozták el, hogy emlékkövet állítanak számára azon a helyen, ahol sokat dolgoztak szeretett tanáruk segítségével.

Földrajzi koordináták:

47°40’14.503″N 16°30’2.796″E

Manninger-sír

Alig néhány lépésre a Soproni Gyermek és Ifjúsági Tábor melletti buszmegállótól található ez a síremlék az erdőben. Itt lelt végső nyughelyre Manninger Gusztáv Adolf (1842-1908) soproni szemészorvos-professzor, akinek gyermekei közül mindkét fia, az ifjabb Gusztáv Adolf és Vilmos is megemlékezésre méltó életutat járt be.

Földrajzi koordináták:

47°40’37.622″N 16°31’19.348″E

Roth Gyula-emlékkő

A Hidegvíz-forrás közelében találjuk dr. Roth Gyula, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a mezőgazdaság és az erdészeti tudományok doktorának emlékművére. Dr. Roth Gyula 1873-ban született Sopronban és 88 éves korában, 1961. január 7-én halt meg ugyanitt. Erdőmérnöki oklevelét 1898-ban szerezte meg Selmecbányán. Az emlékmű az erdészet legidősebb bükk- és lucfenyőerdő részének szomszédságában áll, mivel Roth professzor úr itt dolgozta ki gyakorlatban kb. 100 hektár nagyságú területen, az úgynevezett Roth-féle vonalas szálalást, mint erdőfelújító eljárás módszerét. Az emlékművet 1962-ben tervezte Szakál Gyula és 1963-ban állította fel az Erdészeti Egyetem, az Erdészeti és Faipari Technikum valamint a Tanulmányi Erdőgazdaság közösen. Minden tanév kezdetén az emlékmű megkoszorúzása alkalmával az Erdészeti és Faipari Szakközépiskola elsőéves diákjai itt tesznek fogadalmat, hogy jól és szorgalmasan fognak tanulni és hűségesek lesznek az erdőhöz.

Földrajzi koordináták:

47°39’49.237″N 16°26’9.155″E

Vasfüggöny áldozatainak emlékköve

2009-ben valósult meg Becher Nándor, Brennberg helytörténészének ötlete, egy emlékkő elhelyezése a vasfüggöny áldozatainak, mely egyben a brennbergi határszakasz halálos áldozatainak az emlékét is őrzi. A felavatásra, melyen magyar és osztrák vendégek vettek részt, november 14-én került sor Ilonaaknán. Közvetlenül az emlékkő mögött egy bányászati emlékmű található.

Földrajzi koordináták:

47°38’57.233″N 16°28’45.323″E

Villám-kereszt

Egy emlékmű a sopronnyéki (Neckenmarkt) erdő mélyén.

Zeltner-emlékkő

1920-ban két idős vájár jelentkezett a bányaigazgatóságon, ahol arról számoltak be, hogy egy új széntelepet fedeztek fel. Ez lett később a Jóremény akna. Evvel Brennbergbányán megszűnt egy súlyos válság, a két vájárt pedig a brennbergi bányászat megmentőjeként tisztelték. Zeltner Pétert főaknásszá, Pauschitz Józsefet aknásszá léptették elő. Elismerésképpen a bányaigazgatóság Zeltner Pétert még vadőrként is foglalkoztatta. 1932-ben a Récény község melletti fiatal erdőben vadászott egy társával. Egy őzbakot akart elejteni, de arra már nem került sor, mivel szívinfarktust kapott és ott helyben meghalt. Emlékére hozzátartozói ezen a helyen egy emlékkövet emeltek, ami még ma is ott áll.

Földrajzi koordináták:

47°38’3.759″N, 16°29’41.249″E

Egyetemi-emlékkő és Természetbarát kopjafa

A Panoráma út két oldalán, egymással szemben állnak. Az Egyetemi-emlékkövet az egyetem 175 éves jubileumakor (1983) állították hálából az „otthont adó városnak”. A Természetbarát kopjafát a Soproni Természetbarát Bizottság és a Tanulmányi Erdőgazdaság közösen készíttette el és az elhunyt soproni természetbarátok emlékére állították fel 2003-ban. 

Földrajzi koordináták:

Egyetemi emlékkő:

47°40’19.676″N 16°31’19.592″E

Természetbarát kopjafa:

47°40’20.252″N 16°31’19.296″E

Jereb-kopjafa

A Roth Gyula Erdészeti és Faipari Szakképző Iskola egykori, legendás tanárára, a Bedő Albert és Kaán Károly díjas erdőmérnökre, a 2016-ban elhunyt dr. Jereb Ottóra emlékeztet minket. Az emlékoszlopot az 1967-ben végzett erdésztechnikus osztály nevében Víg Péter faragta ki tölgyfából. Az alkotást 2017-ben az osztályfőnökük által leginkább kedvelt, 4-es számú lucfenyő tövében, a Hidegvíz-völgyben helyezték el. Dr. Jereb Ottó nyolc osztálynak volt az osztályfőnöke erre emlékeztet a kopjafára felrótt nyolc évszám. 1981-ben ment nyugdíjba, ám ezt követően sem hagyta ott a katedrát: óraadóként rendszeresen visszajárt tanítani. Diákjai nagy szeretettel gondolnak egykori tanárukra, aki a szakmai – erdészeti – tárgyak mellett más területen is felkészült volt. Szervezett például méhész szakkört, franciát és éneket is oktatott. Rendszeresen tartott túrákat a soproni erdőben.

Földrajzi koordináták:

47°39’46.078″N 16°26’6.062″E

Becher-emlékfa

A sportpálya és a Kuruckereszt telep között magasodik a Szarvas-hegy. A legmagasabb pontját Becher-dombnak hívjuk, mióta soproni turisták, egykori barátjuk és túravezetőjük nevét belekarcolták egy fába. Ő volt Becher Nándor, Brennbergbánya helytörténésze, a Brennbergi Kulturális Egyesület elnöke, a brennbergi Vörös Meteor Sportkör focicsapatának elnöke, 3 évtizeden át a brennbergi konzum boltvezetője, a Görbehalmi Bányászmúzeum első elnöke és túravezető. Munkássága nélkül ez a honlap sem jöhetett volna létre ebben a formában!

Földrajzi koordináták:

47°38’41.482″N 16°29’30.179″E

Mamutfenyő a sopronnyéki erdőben

A Gruber-kereszttől körülbelül 100 méterre délre, az Otto Scheu úton (Otto Scheu-Weg) található. A fa tövében elhelyezett kőről leolvasható, hogy a mamutfenyőt a szomszédos Sopronnyék (Neckenmarkt) település lakói ültették 2002-ben.

Földrajzi koordináták:

47°38’13.595″N 16°30’23.216″E

Máriakép (Szabad-erdő)

A Szabad-erdő északi részén található egy erdei út mentén, mely a Fehér úton található egykori határőr őrs mellett kezdődik. A régiónkban két további képesfa található ugyanezzel a motívummal, de eredetük sajnos ismeretlen.

Földrajzi koordináták:

47°40’15.465″N 16°28’11.596″E

Ha bárki tud valamit a képesfák történetéről vagy az alkotójukról, kérjük írjon az alábbi címre:

brennbergidombvidek@gmail.com

Erdei-kápolna

Lakfalva, Lakompak és Récény hármashatárán álló Erdei-kápolnához két legenda is kapcsolódik:

Szenteste volt, a lakompaki vendéglőben a késő délutáni órákban több vadász gyűlt össze. Iszogatás közben elbeszélgettek az azévi vadászélményeikről. Szóba került egy fehér szarvas, melyet már több vadász is látott egy bizonyos erdőterületen. Erre az egyiküket úgy elkapta a vadászszenvedély, hogy kijelentette: „Az éjjel vadászni megyek és ha találkozom a fehér szarvassal, lelövöm.” Vadásztársai próbálták lebeszélni, hogy szenteste ne menjen vadászni, de nem hallgatott rájuk és elindult. Reggelre nem tért vissza, ezért a barátai keresésére indultak. Meg is találták holtan fekve a hóban. A nyomok arra utaltak, hogy a vadász és egy szarvas között harc dúlt. A szarvas megölte őt, majd örökre eltűnt. Az elhunyt vadász hozzátartozói és baráti köre adományaiból egy kápolna épült azon a helyen. Mivel ott a vadász vére folyt, Vöröskeresztnek neveztek el.

Egy másik monda szerint egy fiatal osztrák hercegnő a nyári hétvégéket egy közeli faluban töltötte. Onnan kíséretével naponta lovaglótúrákra indult az erdőbe. Egyik alkalommal a hercegnő kalapfátyla fennakadt egy faágon és elszakadt. Ha fehér virágok szálltak a szélben, azt mondták, hogy ezek a fátyol darabjai. A hercegnő tiszteletére épült a kápolna, melyet Erdei lovas kápolnának neveztek el.

Földrajzi koordináták:

47°39’3.890″N 16°27’5.654″E

Gruber-kereszt (Bányász-kereszt)

A XIX. század kezdetén egy sopronnyéki (Neckenmarkt) Gruber nevezetű család fát gyűjtött egy külön a részükre kijelölt helyen. Egy alkalommal a házaspár négyéves kislánya nyomtalanul eltűnt. Két nappal később találtak rá magasrangú urak, akik ezen a területen vadásztak. A szülők hálából egy kápolnát emeltek azon a helyen, ahol a kislányukat megtalálták.

Földrajzi koordináták:

47°38’17.457″N 16°30’24.214″E

Hubertus-kápolna

Az országhatáron, a két határkő között található Büdös-forrás volt Frey Ilona brennbergi természetjáró kedvenc kirándulóhelye, mivel itt rendszeresen találkozhatott sopronnyéki barátaival. Ő kezdeményezte egy Hubertus-kápolna építését ezen a helyen, azonban a hosszúra nyúlt építkezés közben elhunyt, így került az emléktáblája az építményre.

Földrajzi koordináták:

47°38’47.428″N 16°30’47.061″E

Mester-kereszt

A hagyomány szerint hosszú idő után itt találkozott újra két testvér, akiket messze sodort egymástól az élet. Mindketten vadászni voltak a sopronnyéki erdőben. Egy-egy bokor rejtekéből mozgásra lettek figyelmesek, célba vették és majdnem lelőtték egymást. De szerencsére idejében felismerték egymást és nem történt tragédia. Ennek örömére nagy lakomát tartottak és hálából kápolnát emeltek a Boldogságos Szűzanyának az újratalálkozás helyén.

Földrajzi koordináták:

47°38’22.242″N 16°31’53.998″E

Asztalfő

Ahol a 4 község határa találkozik, azon a ponton a néphagyomány szerint régen is állt már egy asztal. Határjáráskor ezekből a községekből érkező nagyuraknak ezt az asztalt megterítették. Máskor vadászati sikereikhez koccintottak ezek az urak az asztal felett. Innen ered a német neve:
Herrentisch (Urak asztala).
A 4 község:
Sopron, Szikra (Sieggraben), Fraknónádasd (Rohrbach) és Lakompak (Lackenbach).

Földrajzi koordináták:

47°39’53.673″N 16°25’18.123″E

Három oszlop

Ez a közös pontja a brennbergi-, récényi- (Ritzing) és a sopronnyéki (Neckenmarkt) erdőnek. A oszlopokra helyezett kis táblákon az adott települések nevei olvashatóak. Ugyanezt a helyet brennbergi németajkúak ‘egykezes’ néven is ismerik, mivel a XX. század első felében egy kunyhó állt itt. A kunyhóban pedig egy félkarú férfi volt, aki a határ menti forgalmat ellenőrizte abban az időben.

Földrajzi koordináták:

47°38’21.606″N 16°29’52.652″E

Dr. Czukelter-Szecsődy József emléktábla

A brennbergi bánya főorvosának emlékét őrzi. Dr. Czukelter-Szecsődy József 1886-ban született Zalaegerszegen. 1912-ben nevezték ki a bánya főorvosává. 1944-ben bekövetkezett halálát szívszélhűdés okozta. A brennbergi Szt. Borbála temetőben helyezték örök nyugalomra.  Az emléktáblát születésének 130. évfordulója alkalmából helyezték el az egykori rendelőjének falán.

Földrajzi koordináták:

47°39’10.366″N 16°29’15.362″E

Modrián Lipót emléktábla

A Brennbergi Általános Iskola egykori igazgatójának emlékét őrzi. Ezt a posztot 1966-tól 1991-ig töltötte be. A tábla az épület főbejáratától balra található, az iskola falán.

Földrajzi koordináták:

47°39’13.863″N 16°29’19.850″E